Magyar
Másként élték meg az ezüstérmes szlovákiai kajak négyes tagjai a koppenhágai világbajnokságot: az olimpián csak tartalék Zalka Csaba rendkívül motivált volt és fűtötte a bizonyítási vágy, míg a sérüléssel és betegséggel is küzdő Botek Ádám elismerte, hogy nehéz volt felpörögnie. Kettejükkel és Likér Péter edzővel a szlovák olimpiai küldöttség mai, nagyfödémesi találkozóján beszélgettünk.
A hírt a következő internetes portál közölte: ujszo.com
A Samuel Baláž–Denis Myšák–Zalka Csaba–Botek Ádám kajak négyes 500 méteren az ukránok mögött négy tizeddel lemaradva, a cseheket egy tizeddel megelőzve végzett a második helyen a koppenhágai vb-n. A szlovákiai kvartett így a poznani Eb- és az olimpiai bronz után harmadik nagy idei versenyén is érmet szerzett.
Zalka bizonyított
A Tokióban ezüstérmet nyert négyesben Vlček Eriket Zalka Csaba váltotta a világbajnokság előtt. Zalka a tokiói olimpiai előtt megrendezett háziversenyben maradt alul Vlčekkel szemben, így az ötkarikás játékokon csak tartalék volt. Annál nagyobb motivációt jelentett számára, hogy egy világbajnokságon térhet vissza. „Nagyon motivált voltam, hogy újra egy nagy versenyen indulhatok és meg akartam mutatni, hogy oda való vagyok. Nagyon örülök ennek az ezüstéremnek, hiszen mivel úgymond én voltam az új srác a csapatban, én lehettem volna a hibás, ha nem jön össze az érem. Ezzel számoltam, és éreztem is a nyomást emiatt, de nagyon éhes voltam a sikerre. És végül elmondhatom, hogy jobban örültem az ezüstnek, mint 2019-ben, amikor kiharcoltuk az olimpiai kvótát.ˮ
Zalka elmondta, a szoros befutó miatt a célba éréskor még nem volt biztos benne, hogy megvan a dobogó. „Tudtam, hogy ha érem lesz, akkor minden rendben lesz. Végül ezüstöt szereztünk, és mivel mindenki az olimpiára igyekezett élesíteni a formáját, így úgy érzem, hogy a maximumot kihoztuk a futamból.ˮ
Öröm és felszabadultság – ez az ezüst valószínűleg Zalka Csabának jelentette a legtöbbet a négyes tagjai közül, hiszen rendkívül nehéz időszakon van túl. „Amikor már eldőlt, hogy az olimpián nem leszek ott a négyesben, kisebb depresszióba estem. Tudtam ugyan, hogy fontosabb dolgok is vannak az életben, de a sportkarrieremnek ez volt a legrosszabb időszaka. Szenvedtem és hetekig nem aludtam. Sokan nem is gondolnák, mennyire nehéz tud lenni az ilyesmi, hiszen gyerekkorom óta az volt az álmom, hogy egy olimpián ott legyek és érmet szerezzek.ˮ
További információt ITT OLVASHAT.