Magyar
Vízkeresztet a római katolikus egyházban január 6-án ünneplik. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből ered. Ezzel az időponttal zárulnak a karácsonyi ünnepek és kezdődik el a farsang ideje.
Vízkereszt, más néven háromkirályok a legrégebbi keresztény ünnepek egyike. A nyugati kereszténység vízkereszt napján emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról,ezen a napod a kisded Jézusnál tett látogatásukra emlékeznek az emberek. A római katolikus egyház ezen a napon hagyományosan vizet és tömjént szentel, innen ered a vízkereszt elnevezés. Vízkereszthez számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik.
Karácsonyfa leszedése
Régen rengeteg népszokás élt ezen a napon, ma leginkább csak a karácsonyfa leszedését tartják meg, ezzel végleg elbúcsúztatva az óévet. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 21 a betűk közé pedig rajzol egy-egy keresztet.
Kezdetét veszi a farsang
A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a bálok és vidám összejövetelek időszaka. Elődeink igen jó érzékkel az év leghidegebb, legszürkébb napjaira időzítették a mulatozásokat, amikor a leginkább szükségük van az embereknek arra, hogy elkerüljék az úgynevezett téli depressziót. Idén milyen farsangunk lesz az kérdéses, pedig a bú , a vírus okozta rossz hangulat elűzése napjainkban mindennél fontosabb lenne. A pillanatnyilag érvényben lévő szigorítások nem sok reményt adnak arra, hogy a 2021 farsangi időszakát nagy mulatozásokkal tudnánk tölteni. Ennek ellenére azt kívánom, őrizzük meg derűnket, ezzel is sokat tehetünk magunkért.
