Válasz

A Šamorínčan.sk oldalon lehetőség nyílik minden kedves olvasónak , hogy kifejezze véleményét, cikket tegyen közzé bármilyen témáról. Reméljük, ez a lehetőség ösztönözni fogja olvasóinkat és élni fognak ezzel a lehetőséggel. A későbbiekben közzé tesszük a cikkek közzé tételének feltételeit.

Ez a szöveg a Šamorínčan.sk blogja, de nem része a szerkesztői tartalomnak.

Köszönöm mindenkinek, aki vette a fáradságot és hozzászóltak a cikkemhez. Külön köszönöm azoknak, akik ezt a nevüket felvállalva tették.

A véleményt a somorja.sk portál olvasói számára írtam, mely nem a reklámra épül, s melyben egy magánvéleményt fogalmaztam meg, egy létező jelenséggel kapcsolatban. Fontos megjegyezni, hogy nem vagyok senkinek a szócsöve, minden általánosítást és beskatulyázást elutasítok, mint ahogy a tisztelt szlovák polgártársak is jogosan utasítják el, ha megkülönböztetés nélkül újtelepeseknek, betelepülteknek nevezik őket. Én pedig nem valaki ellen, hanem valami védelmében fogalmaztam meg gondolataimat. Igaz, hogy a véleményem különbözik a samorincan.sk hozzászólói 90 százalékának véleményétől, de a sokak által leírtakkal ellentétben nem írok benne senki ellen, én csak egy egyértelmű, konkrét álláspontot fogalmaztam meg. Sértések szándéka nélkül. És lám, milyen hozzászólásokat kerültek a cikk alá. No, ez az a jelenség, amiről írtam. Ha más a véleményem, mint a samorincan.sk weboldalon aktívan hozzászólók 90 százalékának, akkor indulatgerjesztőnek, sovinisztának, a somorjaiak megosztójának bélyegeznek. Aki ezt hiszi, annak sajnos nincs valós elképzelése az objektivitásról.

Mivel a Via Nova ICS-vel kapcsolatban is érkezett megjegyzés, el kell mondanom, hogy 2015 óta megalakult civil szervezetükben önkéntes alapon dolgozunk Somorjáért. https://www.facebook.com/pg/vianovasomorja/photos/?tab=album&album_id=922885217777514

Annak ellenére, hogy Somorja lakosságának többsége máig magyar nemzetiségű, a megmaradásunk és identitásunk megtartása máig nagy erőfeszítést igényel és előfordul, hogy ellenállásba ütközik, mivel sokan nem tudják levetkőzni a régebben beivódott gyűlölködő és gyűlöletszító gondolkodásmódot. Vagy nem is akarják. Pedig a célunk ugyan az kellene legyen: A XXI. században is békésen szeretnénk egymás mellett élni a másik kultúrájának elnyomása, és a mi esetünkben az esetleges asszimiláció félelme nélkül.

Írásomban erre a problémára kívántam felhívni a figyelmet. Erről a jelenségről pedig azért körülményes tényszerűen és őszintén szólni, mert gondjainkat, aggodalmainkat sokan nem értik, vagy nem akarják érteni, amit a hozzászólások is bizonyítanak.

Szinte mindenki összetéveszti a nacionalizmus fogalmát a sovinizmus fogalmával. Kell, hogy legyen bennünk egy egészséges nacionalizmus, igen még a XXI. században is. Ez azt jelenti, hogy tisztelnünk kell a saját nemzetünket, de nem a másik nemzet kárára, hanem épp fordítva, a másik felemelését szolgálva. Meg kell ismernünk egymást. Én azt gondolom, hogy minden ember egyenlő, és a nyelveik is egyenlők, melyen édesanyjukhoz szólnak. Ha elfeledjük az őseink intelmeit, megszűnünk önmagunk lenni. Ugyanakkor a sovinizmus valamennyi formáját és megnyilvánulását elutasítom!

Azon kellene végre jobban elgondolkoznunk, hogy mindnyájan emberek vagyunk és egyikünk sem ér többet, mint a másik, még ha egyesek ezt így is képzelik. Ideje elfelejteni, azt a történelmi mítoszt, hogy a szlovákok valamivel is többek lennének például az itt élő magyaroknál, csak azért, mert ezt a területet ma Szlovákiának hívják.

A samorincan.sk oldal figyelemre és elismerésre méltó kezdeményezés, mely helyi hiánypótló információforrás lehet, és ez Vladimir Gábor érdeme.  Ugyanakkor ez annak is betudható, hogy a város vezetése nem ismerte fel az igényt ilyenfajta szolgáltatás iránt.

Az a probléma, hogy a hitelességhez és az objektivitáshoz, több, de minimum két nézőpont szükséges. Főleg ha az illető kétnyelvű portálban gondolkodik. Nem elég az egyik nézőpontot lefordítani egy másik nyelvre, mert az attól még egy nézőpont marad, csak két nyelven. Mert, ha nincs meg az a minimum két nézőpont, akkor a hírközlő média akarva-akaratlanul manipulatívvá válik. Például egy szélsőségként láttat egy közösség megmaradása számára létfontosságú problémát, vagy létfontosságúnak tüntet fel egy hétköznapit. Ehhez hasonló esetekben, tekintettel a hatályos jogszabályokra, bizony nem elég pusztán a szlovák szövegek magyarra fordítása.

Kérem, engedjenek meg nekem még egy utolsó gondolatsort, melyben az olvasók figyelmébe szeretném ajánlani az Európai Tanács tagállamai által jóváhagyott A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény (amely az SzK területén a Tt. 160/1998 szám alatt 1998.6.4-én lépett hatályba), illetve a majdnem azonos rendelkezéseket tartalmazó A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló (az SzK területén a Tt. 115/1997 szám alatt 1997.4.24-én lépett hatályba) államközi szerződés rendelkezéseit, valamint a mai Szlovákia területén élő magyar közösségünk egyéb törvények által garantált jogait.

Elsősorban azokra a Szlovák Köztársaság által vállalt kötelezettségekre gondolok, amelyek a fentebb idézett előírások értelmében kötelezték az Szlovákiát, hogy tartózkodjon a magyar közösséghez tartozó személyek – tudatos vagy tudattalan – akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezze ezen személyeket bármilyen cselekménnyel szemben, amely az asszimilációjukra irányul, valamint védelmezze ezen személyeket minden olyan akciótól, ami a beolvasztásukat célozza.

Az Szlovák Köztársaság egyúttal vállalta, hogy tartózkodik az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatnák a népesség számarányát a magyar közösséghez tartozó személyek által lakott területeken, és amelyek célja ezen személyek jogainak és szabadságjogainak a korlátozása, amivel a magyar közösség kárára lehetnek. Ugyanakkor ígéretet tett, hogy amennyiben nincs már a jogrendjében ilyen szabályozás, megtesz minden szükséges jogi, adminisztratív és egyéb intézkedést a felsorolt jogok érvényesítése érdekében, amellyel megteremti annak feltételeit, hogy a magyar közösséghez tartozó személyek, egyénileg vagy csoportjuk tagjaival közösen, szóban és írásban, a magán- és közéletben szabadon használhassák anyanyelvüket, valamint megteremti a szükséges feltételeket, hogy a magyar közösséghez tartozó személyek megőrizhessék tárgyi emlékeiket, épült örökségünket, emlékhelyeiket, mindazt ami történelmüket és hagyományaikat megtestesítik.