Magyar
A nemzetközi felhozatallal bíró DUNART.COM somorjai művésztelepet idén kilencedik alkalommal szervezték meg, ahova minden esztendőben kiváló művészek kapnak meghívást. Most sincs ez másként, hiszen ezen a héten 16 alkotó készíti a Lavitáció témájára műveit. A végeredményt pedig a szombati tárlatnyitón tekinthetik meg az érdeklődők.
A művésztelep célja minden alkalommal ugyanaz: hogy kapcsolatot teremtsen a művészek között, érkezzenek azok bármilyen országból és beszéljenek bármilyen nyelvet. Ezért is igyekszik Mayer Éva Munkácsy-díjas képzőművész, a művésztelep szervezője minden évben fiatal, pályakezdő és befutott, elismert művészeket hívni. Így az alkotók egymástól is tanulhatnak, ráadásul a somorjai Pomlé festői környezetében zavartalanul alkothatnak 10 napon keresztül.
„Minden alkalommal igyekszem olyan témát választani a művésztelep vezérfonalának, amely szakrális vonalon is jelentéssel bír. A választás idén a leviációra esett, amely könnyedséget jelent. Egy olyan állapot, amely során egy adott objektum a gravitációs erőt legyőzve stabilan lebeg a levegőben anélkül, hogy bármilyen más testtel kontaktusba kerülne. Számos technika létezik, amelynek segítségével a levitáció előidézhető. A felemelkedésnek többféle megjelenési formája egyfajta üzenetnek is beillik: a földtől való elszakadást, akár a transzcendens felé emelkedést szimbolizálhatja. A levitációa szellem ereje általi levegőbe emelkedést takarhatja, a belső fejlődési út bejárásaként. A művésztelep alkotói ezen gondolatokra reflektálnak a szimpóziumon készülő alkotásaikkal”
A romániai grafikus, Ferencz Zoltán számára sem volt nehéz elkezdeni az alkotást, hiszen annyira tág jelentéssel bír a levitációszó, hogy nagyon sok minden belefér. „Szerintem egy képzőművésznek erre a témára reagálni nem egy óriási dolog. Mindenki megtalálta rögtön azt az utat, hogy valamilyen alkotást létrehozzon. Ez egy nagyon szerencsés témaválasztás. Én egy sorozatot készítek üvegből, de a munka még folyamatban van. Az ötlet onnan jött, hogy a grafika finom vonalait, vagy akár a durvaságát is belevinni egy másik közegbe, mint például az üveg, ami durva, vághat, ugyanakkor finom és áttetsző” — magyarázza a művész. Ám mégis akadt olyan, akitől távol áll a megfoghatatlan, aki inkább a körülötte lévő valóságot szereti vászonra vinni és a megfoghatót visszaadni az alkotásaiban.
„Szeretem azt lefesteni, amit látok, hogy kicsit belecsípjek a realisztikusságba. Most is azon igyekeztem, hogy úgy fessem meg a munkámat, ahogy az belőlem kikívánkozik. Azt vettem célul, hogy ha távolból nézed a festményt, olyan, mintha a tárgyak a képen levitálnának. Ám ha közelről nézed, akkor nem is lebegnek. Ezt a kettősséget szerettem volna ábrázolni, kicsit kétségbe vonva ezzel a levitációt, mert hiszek a gravitációban, abban, hogy két lábbal állunk a földön”
— mutatja a munkáit Kiss Márti dunaszerdahelyi képzőművész.
A magyarországi Gombos Andrea szobrászművész. Munkáiban alapvetően lépcsőt és létrát is gyakran használ, ezek számára a belső utakat jelölik. A művésztelepet lezáró kiállításra lightboxotak készített és egy lépcsőátdolgozáson dolgozik. A szintén magyarországi festőművész Gáspár Annamária nagyon örült az idei művésztelep témájának, tetszett neki a transzcendens felé való elrugaszkodás.
„Nekem legalábbis ez jutott róla az eszembe, meg egyáltalán ez foglalkoztat is engem, hogy miként lehet elérni a belső nyugalmat, illetve a belső békét. Eleve amikkel dolgozom, lebegő alakok egy arany háttér előtt. Nem azért használom az aranyat, mert szakrális, de sokat foglalkozom japán művészettel és talán annak a hatása is ez” — magyarázza alkotás közben. Mellette Esse Bánki Ákos festőművész két vásznon dolgozik egyszerre. Végül egy alkotás lesz a két felületből. Ő a visszatérő a jelenlegi művésztelepesek közül, hiszen immár negyedik alkalommal érkezett Somorjára.
„A témához szakrális teret választottam, amire a helyi református templomban tett látogatásunk inspirált. Nagyon megtetszett a tér közepén álló oszlop és ezt alakítom tovább”
— mutatja az alkotást.
A DUNART.COM művésztelepre, mint minden évben, idén is, ahogy mindig nemcsak magyarországi és hazai alkotók érkeztek. Két lány, akik nemrégiben a varsói Képzőművészeti Akadémián végezték el tanulmányaikat, jelenleg a somorjai Pomléban bontakoztatják ki tudásukat. Annamaria Bem (aki mellesleg a legendás Bem József, azaz Bem apó leszármazottja) nagyon érdekesnek találja a levitációtémáját. Munkáiban általában két témával foglalkozik a halál és a pusztítás vezérfonala mellett haladva. Ezekkel próbálja összekapcsolni a jelenlegi témát.
„A levitáció számomra inkább metafizikai jelenség és nem valóságos” — szögezi le a lány. Mellette Gabriela Staszak alkot, akit a munkájában egy helyi hirdetőtábla inspirált. Az egyik épület feletti reklámpanelen szakácstanoncokat látott, akik messziről nézve az épület felett lebegnek. Ezt a képet viszi vászonra éppen. A fiatalok sorát a romániai Ionel Mihai folytatja.
„Nagyon szeretek természetes anyagokkal dolgozni, most is ezért választottam a fát, amit viasszal ötvözök. Több kiállításon vettem már részt, művésztelepen is jártam — elsőként Gyergyószárhegyen nemrégiben — és nagyon élvezem ezt a fajta munkát, amikor hasonló gondolkodású emberekkel körülvéve tökéletesíthetem a technikámat. Nagyon tetszik itt ez az erdős környezet, mert én is hasonló helyen élek, csak ott hegyek is vannak, de a természet közelsége mindenképpen inspirál” — meséli a fiatalember.
Csehországból egy pár érkezett, Vladimír Franz és Ida Saudková első alkalommal utaztak Szlovákiába.
„Nagyon jól érzem itt magam, mintha otthon lennék. Imádom a magyar nyelvet és itt nem is úgy érzem magam, mint Szlovákiában, inkább mint Magyarországon. Igaz, nem értem a nyelvet, de imádom. Nagyon elégedett, sőt, inkább azt mondhatnám, hogy boldog vagyok. Olyan családias az egész, mintha tényleg egy nagy család tagja lennék” — mondja Saudková fotóművész.
