Rudolf Durdík: Az olaszoknak fontosabbak a belső értékek, mint a külsőségek

Milyen Olaszországban élni? Mi hiányzik egy Olaszországból hazatérőnek a mi vidékünkön? A lokálpatrióta Rudolf Durdík majd négy évet töltött Rómában, erről beszélgettünk vele.

Hogy került Rómába?

Négy évvel ezelőtt, mikor meghirdették a pályázatot Szlovákia olaszország nagykövetségének kereskedelmi és üzleti attaséjának posztjára,  sikerrel megpályáztam. Mindig is közel állt hozzám az olasz kultúra. Már előtte, közjegyzőként is sok közöm volt az olaszokhoz, a somorjai olasz ipari park megalapításánál is jelen voltam.  Ezzel a római állással úgy éreztem sokat tehetek az olasz- szlovák kapcsolatokért. Természetesen nem tudom nem megemlíteni azt a nagy beruházást, melyet a Eurocontainers Group Királyfiakarcsán megnyitott logisztikai központja, mely a Milánói Bracchi cég leányvállalata, mely az egyik legnagyobb olasz beruházása a 2018/19-es évnek.

Egyértelmű volt a döntés a római munkahellyel kapcsolatban? 

Vagy – vagy alapon döntöttem. Ma már másképp gondolom. Egy ilyen változás – költözés nem egyszerű egy család életében. Kicsi gyerekekkel útnak indulni, majd pár éven belül visszatérni nem egyszerű. 

Mennyi ideig tartózkodtak Rómában?

Három és fél évet. Nemrég tértünk vissza és júliusban ismét megnyitottam közjegyzői irodámat.

Mi volt Rómában pontosan a munkatöltete?

Klasszikus kereskedelmi – gazdasági feladatok elvégzése.  Gazdasági diplomataként feladataim közé tartozott, hogy segítsem a gazdaság fejlődését, tárgyalásokon vettem részét, kiállítási anyagokat készítettem elő.  Sok érdekes emberrel volt lehetőségem találkozni, teljesen eltérőek voltak ezek a feladatok, mint amit korábban csináltam Somorján. Feleségemnek is sikerült ez idő alatt elhelyezkedni a nagykövetségen. 

Milyen változásokkal kellett szembenézni miután Rómába költöztek?

Az olasz főváros többmilliós lakosságát nem lehet összehasonlítani Szlovákiával. Teljesen más világ, kultúra, életkörülmények. Az olaszok született színészek, nagyon tudnak improvizálni, nem aggodalmaskodnak, az olasz életmód egy külföldi számára kaotikusnak tűnhet, de nekik működik.

Mit honosítana meg az olasz életmódból?

A mosolyt, az életörömöt, a 300 napsütéses napot, az egyszerű dolgokból fakadó örömet. Az az érzésem az olaszok többet adnak maguknak, mint magukra. 

Melyek a meghatározó élményei a Rómában töltött évekből?

Több is volt, munkahelyi és magánéleti is. Hívő emberként meghatározó volt a Szentatyával való találkozás. A legemlékezetesebb a 2018. augusztus 8-ai volt, amikor a Szentatya megáldotta azt  a mozaikot,  melyet egy vicenzai mester készített, somorja város címerét ábrázolva. Egyben áldását adva a városra és lakóira.

Milyen érzések voltak ekkor önben?

Nehéz megfogalmazni, szavakba önteni. Meghatározó mondhatni életreszóló élmény. Mindenkinek csak ajánlani tudom , ha lehetősége van rá  vegyen részt a szerdai audencián a Szent Péter téren. A magyar híveknek megemlíteném, hogy keddenként reggel nyolckor a Szent István kápolnában magyar szentmise is van. 

Hogy élte meg a visszatérést ön és a családja?

Sírtak mikor mentünk, sírtak mikor jöttünk. A környezetváltozást nehezen élték meg a gyerekek.

A foci is jelen volt az életükben?

A fiammal emlékszem a Róma – Barcelóna meccs szünetében találkoztunk a legendás olasz focistával Francesco Tottival. A stadion közelében laktunk, a foci Rómában egy őrület, 70 000 ember hetente, ez az ő életük.