Magyar
Jelentős életjubileumhoz érkezett Písch László mérnök, a somorjai Kék Duna Efsz egykori elnöke és az Uni Bank volt dunaszerdahelyi járási igazgatója, városunk polgára.
Három évtized telt el a csehszlovákiai bársonyos forradalom óta, ami történelmi szempontból nem hosszú idő. Nincs még kellő időtávlat ahhoz sem, hogy a letűnt rezsimben élt személyek tevékenységét tárgyilagosan értékeljék. Ezért érthető, ha főleg a fiatalabb nemzedék körében még a fekete-fehér szemlélet a meghatározó, amely szerint a letűnt rezsimben tevékenykedő tisztségviselők mindannyian pártkatonák voltak. Valóban, de különböző mértékben.
Písch László az agrármérnöki diploma megszerzése után múlt század közepén került Somorjára, méghozzá a Tőketerebesi járásból, ahol kegyvesztett lett, mert bátran bírálta az ottani pártfunkcionáriusok parancsuralmát, ostoba intézkedéseit. Rövid időn belül az összevont, több mint 4 ezer hektárom gazdálkodó Kék Duna főldműves-szövetkezet elnöke lett. A szakértelmet helyezte előtérbe az ideológiai maszlagokkal szemben. Igy válogatta meg munkatársait is, akikkel együtt országos viszonylatban is kiváló eredményeket ért el főleg a tejtermelésben. Úgy tartotta, hogy nemcsak a pap, hanem a jó szakember is holtáig tanul, gyarapítja a tudását, ezért Nyitrán megszerezte az agrártudományok kandidátusa tudományos rangot.
Kevesen tudják róla, hogy az általa vezetett szövetkezet bőkezűem támogatta a Csemadok somorjai szervezetét, valamint a környező települések társadalmi-és sportszervezeteit is. Még a rendszerváltás előtt vállalta, hogy a munkásaival felújítják a helyi evangélikus temlomot, amiért néhány helyi és járási kiskirály rosszallásával szembesült.
A rendszerváltás után a Poľnobanka járási igazgatója lett, s ebben a tisztségében később az olasz tulajdonosok is megrősítették, akik megvették és UniBankra keresztelték ezt a pénzintézményt, s akik ugyancsak elismerték Písch László szakmai felkészültségét.Nyugdíjba vonulásáig jelentős mértékben támogatta régióml rátermett és sokféle nehézséggel szembesülő agrárvállalkozóit. Ésszerű határig a súlyos gondokkal küszködő szövetkezeteket is.
A jubiláns ma is megőrizte szellemi frissességét, kiváló kondícióját és a termőföld iránti szeretét. Leginkább saját termelésű, csúcsminőségű boraira büszke, amelyekkel születénapján is koccintott barátaival.
