Márton-napi hagyományok: amikor a libasült és az újbor nem hiányozhat az asztalról

Szent Márton napjához, november 11-hez számos hagyomány, népszokás kötődik, mindemellett az adventi böjtöt megelőző utolsó nap, s ekkor még szabad jókat falatozni, illetve mulatságokat tartani.

A hírt a következő internetes portál közölte: ma7.sk

Az asztalról tájainkon nem hiányozhat a hagyományos libafogás és az újbor sem. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok.

Ki volt Szent Márton?
Szent Márton Pannóniában született 316 táján, 397-ben halt meg. A magyar kereszténység bölcsője, a pannonhalmi bencés apátság Szent Márton tiszteletére épült a róla elnevezett hegyen, ahol az egyik hagyomány szerint a szent született.

A másik hagyomány Savariát, vagyis Szombathelyet tartja Márton szülővárosának. Az itteni, Szent Márton-templom, mely a régebben különálló Szentmárton falu temploma volt, a hagyomány szerint Márton szülőházának alapjaira épülhetett.

Márton katona volt. Ő az első szentként tisztelt hitvalló, az elsõ nem vértanú szent. Miután az Úr hívását meghallotta, kérte elbocsátását. Ezt a császár gyávaságnak bélyegezte. A legenda szerint Márton erre így válaszolt: „Ha kérésemet gyávaságnak becsmérled és nem hitnek, hát holnap majd védtelenül odaállok a csatasor elé, és Jézus nevében, a kereszt jelével, pajzs és sisak nélkül áthatolok az ellenségen.” Így is történt.

További információt ITT OLVASHAT.