Magyar
A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja. A Luca-naphoz ebből eredően is több népszokás kapcsolódik, a népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt. Fedezzük fel, miért is olyan különleges ez a nap, amely a karácsonyt megelőző adventi készülődés része is egyben.
A hírt a következő internetes portál közölte: ma7.sk
Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja
A mondás alapja, hogy az 1582-es Gergely-féle naptárreform előtt ez volt a téli napforduló napja, erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája, így sok népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt. Az e napon ünnepelt szentet ma már az egyház sem tartja történeti személynek, csak legendai alaknak.
Szent Lúcia, avagy Luca a hagyomány szerint a harmadik és negyedik század fordulóján élt Szicíliában.
A gazdag családból származó lány szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak, vagyonát szétosztotta a szegények között, s inkább a vértanúhalált választotta, mint hogy férjhez menjen egy pogány férfihoz.
A legenda úgy tartja, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, végül karddal döfték át a torkát. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.
Egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a pogány kérő oly szépnek talált.
Szemeit kivájta és tálcán küldte el a férfinak, de a Szűzanyától még szebb szemeket kapott. Ezzel is magyarázható, hogy Szent Lúcia a vakok, szembetegséggel küzdők védőszentje.
További információt ITT OLVASHAT.