Kettős ünnep a légi alapiskolában

Kettős évfordulóról emlékeztek meg tegnap Légen. 230 évvel ezelőtt nyílt meg az első magyar iskola és 60 éve épült fel az új iskola a községben.

A hírt a következő internetes portál közölte: ujszo.com

Az utolsó tanítási napon csupán az első tanítási órát tartották meg a légi Benyovszky Rudolf Alapiskolában. Kiosztották a bizonyítványokat, és következett az ünnepélyes megemlékezés, mert nem sok olyan iskola van, amely azzal büszkélkedhet, hogy 230 évvel ezelőtt alakult meg, és azóta töretlenül működik. „1791 májusában az első magyar nyelvű osztály azzal a szándékkal nyílt meg, hogy „kioskolázza” a falu gyerekeit, az akkori plébánia egyik helyiségében kapott helyet. Az első iskolamester Máté Imre volt, az órarendben írás, olvasás és beszélgetés szerepelt, a tantárgy magába foglalta a vallási példabeszédeket és az olyan egyszerű számolási feladatokat, amelyekre a falu emberének élete során szüksége volt” – mondta Csiba Lídia igazgatónő. Ezekben az években tanítás csak a téli időszakban volt, mert tavasztól őszig a gyerekek legkisebbike is a földeken dolgozott. Az új iskolarendszer bevezetéséig 1902-ig 13 iskolamester tanította, „oskolázta” a légi nebulókat, leghosszabb ideig, 35 éven át Mészáros István. Az egyre növekvő diáklétszámmal növekedett a helyigény is, így fokozatosan három helyen is magyar osztályok nyíltak, például Szászon, Előpatonyban és Légen. Majd megszületett a döntés és másfél millió korona beruházással megépült az új, modern iskola, amely az 1960–61-es tanévben nyitotta meg kapuit. Az építkezésből a pedagógusok, szülők és a tanulók is nagy részt vállaltak, hiszen társadalmi munkában több mint 16 ezer órát segítettek. Szitási Ferenc polgármester köszöntötte az egybegyűlteket és méltatta a pedagógusok munkáját, egyúttal ígéretet tett, hogy az önkormányzat továbbra is minden erővel segíteni fogja a magyar alapiskola működését. Az egybegyűlteket Galgóczi Rudolf esperes is köszöntötte és utolsóként felszólalt a volt igazgató, Janák Gyula is. Elmondta, „az egyedüli ember vagyok most itt, aki még ismerte a gróf urat, Benyovszky Rudolfot”. Megható visszaemlékezésében a gróf filantróp mivoltát méltatta, valamint azt, hogy bármilyen nehéz volt is a sorsa, az iskola, a tanítás, a tanulás lehetőségét tartotta mindig a legfontosabbnak az ifjúság számára.

További információt ITT OLVASHAT.