A húsvétról jellemzően három gondolat jut eszünkbe a feltámadás, a bűnök megváltása, a természet újjászületése, idén már másodszor egészül ki a karanténnal.
A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, a feltámadás ünnepe. Húsvét üzenete az, hogy Isten az életre teremtette az embert, nem csak a földi életre, hanem az örök életre is. A húsvét valamint a hozzá kapcsolódó ünnepnapok a mozgó ünnepek közé tartoznak. A keresztény ünnephez szinte minden népnél, több népszokás kapcsolódik. Ilyen ismert szokás a barkaszentelés, húsvét előtti ún. virágvasárnapon szentelik, bár egyházi szokás a népi hagyományokban is megfigyelhető. Nagypéntek szigorú böjti nap, tartózkodni kell a húsételektől. A szokásos keresztútjáráson felidézik a hívek Jézus szenvedésének egyes állomásait. Nagyszombattal ért véget a negyvennapos böjt. Húsvétvasárnap a feltámadás vasárnapja, ehhez a naphoz sok helyen az ételszentelés hagyománya is kapcsolódik. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott. A húsvéthétfő a locsolkodás napja. Több szimbóluma is van a húsvétnak, melyek nem kapcsolódnak a vallási ünnephez. Ilyen a tojás az élet újjászületésének szimbóluma, vagy a húsvéti nyuszi, melynek hagyománya Németországból való.
Az idei húsvét már második alkalommal lesz más a koronavírus-járvány miatt. Még mindig korlátozások nehezítik a hétköznapokat és az ünnepet is. A kialakult nehéz helyzet ellenére kívánunk olvasóinknak kellemes húsvéti ünnepeket.