Itt a farsang, áll a bál

Éppen csak kihevertük a karácsonyi és szilveszteri lakomázás, ünneplés fáradalmait, máris itt van a farsang, javában zajlik  a báli szezon. A hagyományok szerint a mulatságok végén a telet is elűzzük.

A katolikus egyházi kalendárium szerint vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszakot nevezik farsangnak, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. Legismertebb talán a gyerekek körében is ismert álarcok és a maszkok viselése, az álarcosbálok, mely  mindenki számára a féktelen mulatozást jelenti.
Vízkereszt napja mindig január 6-a, a  bibliai hagyomány szerint a pap ekkor szenteli meg a tömjént és a vizet,  – innen ered a nap neve is. Ettől a naptól hamvazószerdáig tart a farsangi időszak.
Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. nap, a hagyomány szerint a hamvazószerdát megelőző nap – húshagyó kedd – a farsang utolsó napja, amikor még gátlástalanul lehet lakomázni, mivel azután kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak.
A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot " farsang farkának " is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket: ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök. Jelentős és ismert szokás vidékünkön a dőrejárás. A dőre szó bolondot, bolondozást jelent. Egyre több faluban éledt újjá a vidám népszokás. Csallóközcsütörtrkben is már évek óta a Vöröskereszt helyi alapszervezete  szervezi a mókás falujárást hamvazószerdát megelőző szombaton. Bízva abban, hogy e szép hagyomány átörökíthető a következő generációkra.