Hamvazószerdát megelőző hétvégét és az azt követő hétfő, kedd a farsangfarka elnevezést viseli, ezen a hétvégén rendezik a téltemető mulatságokat, dőrejárásokat.
Felső- Csallóköz falvaiban már több évtizedes hagyománya van a dőrejárásoknak. Az egyik legrégebbi hagyománnyal rendelkező dőrejárás Tejfaluhoz köthető. A több, mint 140 éves hagyomány hétvégén ismét folytatódott Tejfalu utcáin. A tejfalui Önkéntes Tűzoltó Szervezet szervezésében ismét maszkokba öltöztek a szórakozni vágyók és vidám zenés kísérettel vonultak végig az utcákon. Vidám énekszóval, zenével kergették el a telet.
A farsang, a tavaszvárás ősi örömünnepe. A farsang német eredetű szó, mely elnevezés a 15. században tűnt fel. A farsangi szokások hazánkban a középkorban honosodtak meg. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A farsang utolsó napjai a "farsang farka", mely farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap. Sok helyen ekkor rendeznek karnevált, mint például a riói vagy a velencei karnevált.
Húshagyó keddet a hamvazószerda követi. Hamvazószerda 2020-ban február 26-ra esik.
A hamvazószerdát követő napon (az egynapos böjt után) a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök is az elnevezése.
Ezután kezdetét veszi a 40 napos böjti időszak , hogy testileg lelkileg megtisztulva várjuk a katolikus egyház legnagyobbünnepét a Húsvétot.