Covid 19 a lelkünket is karanténba zárta

Nem mondok semmi újat, ha kijelentjük, hogy az utóbbi hónapok minden ember életében rendkívüliek voltak a Covid 19 járvány következtében.

Somorja városában is ismét hetek óta zárva a középiskolák, a kávézók, éttermek teraszai is üresek,  a kultúrházban az élet csendes, nincs színházi előadás  és még sorolhatnánk.

Még sohasem fordult elő, hogy egy járvány miatt az egész világ működése le­álljon, és az emberek többségének többé-kevésbé szigorú karanténba kelljen vonulnia otthonában. Mindennek ma még beláthatatlan következményei lesznek, a tapasztalat hatást gyakorol az emberi pszichére, a kapcsolatokra, a munkához, az otthonhoz és a létbiztonsághoz fűződő viszonyunkra egyaránt. Gondolkodásunk már sosem lesz ugyanolyan, mint a járvány előtt volt. Családok, munkahelyi összeszokott, eddig jól működő közösségek feszülnek egymásnak a témában. Több saját tapasztalatom is azt támosztja alá, hogy az emberi psiché már módosult a Covid 19 következtében. Mindenki mindenkit figyel, mindenki gyanús,  végletes helyzetben már családi látogatásoknál is a kék papírt kérik. A félelem, a gyanakvás befészkelte magát az emberek tudatába. Sajnos. Köztudott, hogy a félelem, az aggodalom a legerősebb immunrendszer gyengítő, sőt romboló. Akkor mi véd meg bennünket, ha viselkedésünkkel saját magunk ellen dolgozunk.

A kínai Vuhan városában tavaly decemberben felfedezett új típusú koronavírus villámgyorsan terjedt el az egész világon. Az államok vezetői próbálták megakadályozni, hogy hozzájuk is eljusson a vírus, sok esetben eredménytelenül.

Több pszihológus is egyetért abban, hogy erre a helyzetre senki sem lehettet felkészülve, és ez egyértelműen tetten érhető az emberek reakcióin. Sajnos az izoláció, a félelem a lelkünket is karanténba zárta.

A legnagyobb lelki hatást a bizonytalanság váltja ki az emberekben, hogy nem ura a saját sorsának.  A hatás súlyosságát a járáványhelyzet elhúzódása tovább növeli. Bízunk benne, hogy lassan látni fogjuk már az alagút végét.