Gondolatok pedagógusnapra

Március 28-a  ünnep,  a naptárban pedagógusnapként szerepel, Ján Amos Komenský születésnapja.

Az idei pedagógusnap más lesz, mint a többi, az utolsó hetek eseményei átírták az iskolák működését. A tanítás átkerült az online térbe. Így idén elmaradnak a kedves kis virágcsokrok, az osztályok műsorai, a gyerekek kedves mosolya, ölelése. Ez is bizonyíték arra, hogy hiába a virtuális világ folyamatosan változó és előnyöket hozó világa, van ami a virtuális térben nem jön át,  van ami pótolhatatlan.  Hiába a körülöttünk megváltozott modern világ, életünk egyik legfontosabb, ma már szinte nélkülözhetetlen kiegészítője a számítógép, az okostelefonok, online tanfolyamok, a  tanítók mindennapos és lelkiismeretes munkája nélkül nem vennénk sok hasznát. Mert bármilyen okos legyen is az a gép, csak lélektelen, hasznavehetetlen tárgy maradna mindnyájunk számára, az iskolákban megszerzett tudás nélkül. Mert a pedagógus számára nemcsak az elvégzett feladat okoz örömet, az el nem végzett pedig bosszúságot, hanem maga a gyerek. Minden jó feladatmegoldást még értékesebbé tesz a gyerek mosolya, a letagadott, elsumákolt feladatot pedig pont az tesz  bocsánatossá, hogy a gyerekek szemében ott a bocsánatkérés fénye is. A pedagógus munkája minden korban fontos volt, és fontos kell  hogy legyen. Sokszor éri a pedagógustársadalmat kritika a kívülállók részéről, mert a tanításhoz is mindenki ért akár a focihoz. Pedagógusnapon gondolkodjunk el azon, milyen összetett ez a feladat, biztatni kell, vigasztalni, kell, dicsérni kell, dorgálni kell, és mindent a maga idejében. A mostani megváltozott élethelyzetben, amikor a szülők belekerültek abba a helyzetbe, hogy kicsit maguk is tanítóvá váltak értékelődik csak fel igazán  a pedagógus munkája.  Most látják csak a szülők milyen  nehéz a feladtok megoldására rávenni a gyerkőcöt

Köszönjük a pedagógusok áldozatos munkáját,  kívánjuk, hogy mindig találják meg a megfelelő motivációt a további munkájukhoz.