Át kell írni a Csallóköz történetét? Sokatmondóak a csallóköztárnoki leletek

A kora középkor végéhez és a virágzó középkor kezdetéhez (10-11. század) köthető település nyomaira bukkantak régészek a dunaszerdahelyi járásbeli Csallóköztárnok község mellett. A szakértők szerint gazdagodtak az ismeretek a Csallóköz legrégebbi történelméről.

A feltárásra az R7-es gyorsforgalmi út építéséhez szükséges építőanyag kitermelésének előkészítése keretében került sor mintegy 10 hektárnyi földterületen. A 2018-tól mostanáig tartó feltárás kivitelezői a Via Magna és az AA Avala társaságok. Minderről Andrej Žitňan vezető régész tájékoztatott kedden.

A szakember elmondta: a csallóköztárnoki felfedezések gazdagítják az eddigi ismereteinket a Csallóköz legrégebbi történelméről. „Bizonyítják, hogy módosítanunk kell azt az elképzelést, mely szerint a mocsaras Csallóköz gyéren lakott volt, és az emberek csak néhány évszázaddal később jöttek ide, amikor a mocsarak kiszáradásnak indultak” – állítja Žitňan, aki egyben hangsúlyozta:

a csallóköztárnoki leletek, melyek a Nagy-Morávia felbomlása utáni időkből származnak, a szláv etnikummal hozhatók összefüggésbe, és azonosak a Szlovákia más részein feltárt leletekkel.

Csallóköztárnok mellett egy középkori település maradványaira bukkantak, nagyszámú kemencével, valamint gabona raktározására alkalmas gödrökkel. Lenka Horáková, az AA Avala munkatársa szerint ezek a leletek nem átmeneti, hanem tartós letelepülésről tanúskodnak.

Hozzátette: egyedi leletnek számítanak a lakhelyeken kívül felállított kemencék, illetve a több kemencéből álló, termelőegységekként szolgáló komplexumok. Összesen harminc kemencét tártak fel, melyek többségét félgömb alakú agyagkupola fedte, egy részüket pedig a földbe ásták, akár két méteres mélységbe is. Žitňan elmondása szerint a kemencék többségét valószínűleg kenyérsütésre vagy gabonaszárításra használták. Két esetben a kemencék környékén salakmaradványokat, kohászati hulladékot is találtak, amely háziipari tevékenységre utal. A különleges leletek között a régészek egy olyan gödröt is említettek, amely szárazföldi csigák házaival és folyami kagylók héjával volt tele, amelyekkel az egykori folyóág mentén élő emberek valószínűleg az étrendjüket tarkították.