Farsangi népszokások a Felső- Csallóközben

A katolikus egyházi kalendárium szerint a farsang vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik a csallóközi falvakban is.  

Legismertebbek  álarcos és a maszkos mulattságok szervezése, a maszkok viselése is arra vezethető vissza, hogy a felismerhetetlenség biztosítja a kötetlen szórakozást. Míg a vízkereszt stabil, addig a hamvazószerda változó időpontú ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. napra, idén március 6-ra esik.  Ez az időszak áll a rendelkezésünkre, hogy kedveünkre szórakozzunk, bálozzunk. A hagyomány szerint a hamvazószerdát megelőző nap – húshagyókedd – a farsang utolsó napja, amikor még bátran lehet lakomázni, ezt követően kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak.

A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, vagy ahogy vidékünkön elterjedt Banyabál néven,  a dőrejárás,  a farsangtemetés. Felső – Csallóköz falvaiban régi hagyománya van a dőrejárásnak, melyet farsang végén , az úgynevezett  farsang farkán járnak. Vidékünkön legősibb hagyománya a Somorja melletti Tejfalun él. Itt ugyanis  az önkéntes  túzoltószervezet kb. 140 éve megszakítás nélkül élteti ezt a hagyomámnyt, vidám szórakoztató felvonulást.

A felvonulás jelemzője az egész napos jókedv, a szórakozás, de emellett jelentős közösségformáló ereje is van. Tejfalu mellett ismert a csákányi, a csallóközcsütörtöki dőrejárás, de Felbár, és Gelle is felelvenítette ezt a régi, vidám hagyományt. Külön öröm, hogy a menetben egyre több fiatal is részt vesz. A dőrék sorából nem hiányozhat a vőlegény , a menyasszony, a násznép, de megjelennek különböző mesterségeket utánzó jelmezek, valamint az elngedhetetlen állatfigura a medve.

Az idei farsangon is megrendezésre kerülnek a dőrejárások.   Tejfalun és Csallóközcsütörtökben március 2-án tartják a dőrejárást, ahova sok szeretettel invitáljuk valamennyi olvasónkat.