Pünkösdi hagyomány a Csallóközben: sortáncjárás Gútán

Pünkösdvasárnap a Csemadok gútai alapszervezete által ápolt hagyományos pünkösdi sortáncjáráson reggel fél nyolctól ropták a táncot a gútai fiatalok, végigtáncolva  az egész várost. Tizennyolc helyszínen – többek között a városi hivatalban, iskolákban, intézményekben és magánszemélyeknél – fogadták a sortáncjárókat, akik táncba hívtak fiatalt és időset.

A pünkösdi sortáncjárás és a vámkerékállítás hagyománya Gútán maradt fenn a legtovább. A fiatalok – régen még pünkösd hétfőjén – összejöttek, mulatságot szerveztek, de előtte legénybírót választottak, aki a legények vezetője, bírája volt. Ehhez a mulatsághoz adománygyűjtő népszokás csatlakozott, ez maga a sortáncjárás, amikor táncolva végigjárták a falut cigányzene kíséretében és felköszöntötték a település vezetőit: a plébánost, a jegyzőt, s a bírót. A kiszemelt házaknál köszöntőt mondtak, a háziak borral kínálták őket, majd a legénybíró zsebébe pénzt nyomtak. Ezt követően megtáncoltatták a háziakat is. A néphagyomány a második világháború alatt veszett ki, majd a Csemadok 1949-es megalakulását követően, pár éven belül felélesztették ezt a néphagyományt.

Átvett cikk, teljes cikk itt.