Magyar
Százados fák árnyékában, egy buja és sűrű növényzetű parkkal körbevéve várja látogatóit egy kastély. Első látásra úgy érzi magát az épületet megpillantó, mintha a viktoriánus kor Skóciájában járna.
A hírt a következő internetes portál közölte: ujszo.com
Lég az a nagyközség, amely három részből olvadt össze. A Pozsonyba vezető egykori kereskedelmi főút mellett keletkezett, a Csallóköz északi részén. Magáról a településről – amely az egykori Pozsony vármegye egyik nemesek által lakott községe volt – már a tatárdú- lás előtti időkben keletkezett írásos emlék. 1239. március 6-án bizonyos Miklós nevű ispán és aludvarbíró egy Radovan nevű és vele egy írásba bevett más pozsonyivárjobbágyok származási helyét teszi ide Légre. Ez a bejegyzés 783 esztendeje történt! A tatárdúlás után 1250-ből következik az újabb bejegyzés Légről, Bulsu nevű királyi udvarnoktól, majd 1269-ben már mint villa Leg nevű faluként írták le IV. Béla király egyik oklevelében. Nagy múltú tehát a község, mely egy időben a pozsonyi vár tartozéka volt, lakosai pedig nemesi előjogokat élveztek. Korai birtokosai közül a Sárkány, a Zomor és a Szüllő családok nevét őrizte meg az emlékezet. A török kiűzése után, a 18. század vége felé aztán a benyói és urbanói Benyovszky család jutott itt birtokhoz. A Légen letelepedett ág a híres politikus, utazó, a zaklatott sorsú gróf Benyovszky Móriccal rokon családé lett. Móric testvérének leszármazottaié. Lég neves szülötteinek egyike Benyovszky Lajos, a nagybirtokos, ügyvéd és kastélyépíttető, az ő fia, Rudolf – jogász és kiváló tehetségű zeneszerző – egyben a kastély mai arculatának meghatározója is volt. Rudolf nevét ma a helyi iskola őrzi. Egy különleges alakot is meg kell említeni Léggel kapcsolatosan, mégpedig Schöne Nácit, azaz Lamár Ignácot, a 20. század első felének ikonikus pozsonyi figuráját, aki itt hunyt el 1967-ben.
A kastélyról
Érdekes tényt állít a Szlovákiai Műemlékek portál erről az épületről. A Léggel foglalkozó szócikk szerzője szerint ugyanis Benyovszky Lajos 1880-ban egy régebbi kastélyt elbontatott és annak a helyére építtetett saját részére egy úrilakot. Állítólag ez az építkezés egészen a 19. század végéig tartott. A régebbi kastély pedig barokk stílusú volt. Azt a tényt a szakcikk is említi, hogy Borovszky megyemonográfiájában erről az épületről nincs említés. Ami valóban érdekes, hiszen a mai kastély méreteit látva – még ha ez egy korábbinak csak valami maradékán épült volna is – igen jelentős épület maradt ki a megye egyébként pontos és alapos leírásából. Miért? Miért vannak ezek az ellentmondások? Ténylegesen mikor épült Légen a kastély, s hányszor építették át? Nem könnyű a válasz ezekre a kérdésekre.
További információt ITT OLVASHAT.