Magyar
Egykor Szent Mihály arkangyal kegyelmébe ajánlották, később mindenszentek tiszteletére szentelték fel, ma is ez a patrocíniuma Béke község felépítése óta eredeti méretét megtartó romai katolikus templomának. Közel nyolcszáz éve áll a község szívében. Története a messzi múltban kezdődött.
A hírt a következő internetes portál közölte: ujszo.com
Kicsi templom, szép forma
Béke temploma román kori, feltételezhetően a 13. század utolsó harmadában, a tatárdúlás utáni években építették. Építőanyaga túlnyomórészt tégla, méghozzá igen szabályos, egyforma méretű, jól kimunkált, szépen formázott tégla. Az egykori ajtó és ablak bélletek faragott mészkőből készültek. Sajnos ez utóbbi faragott kőelemekből mára csak kevés maradt fenn – úgymint a déli oldalon egy befalazott ablak és az egykori bejáratot keretező elemek – de ez a kevés is azt mutatja, Béke község templomát nagy tudású mesterek igényes megrendelőnek készítették. A templom tájolása a román kori templomoknak megfelelő, pontosan kelet felé mutat a szentély tengelye, a szentély záródása félköríves. Ezt a félköríves formájú oltárrészt egy félköríves diadalívvel csatlakoztatták a téglalap alaprajzú hajóhoz. Az oltár felett ma már egyenes mennyezet van, ez korábban román kori és boltíves volt. Ezt az egyszerűbb plafont egy barokk kori átépítéskor alakították ki, ahogy a diadalív félköríves kiképzése is ebben a korban készült. Érdekesség, hogy Ipolyi Arnold például 1859-ben arról értekezett az Archeológiai közleményekben, hogy véleménye szerint Béke templomának szentélyfélköríve a szokásosnál nagyobb méretű. E megállapítás akár arra is utalhatna, hogy maga a nagy méretű szentély félköre talán egy korábbi rotunda maradványa lehetett. Ipolyi a déli kapu kőbélletét késő gótikus korinak vélte, korabeli leírása szerint a kapubélletet azokban az években, mikor ő leírta ezt a templomot, éppen az északi oldalra helyezték át a hívek. A régész művészettörténész még több román kori ablakról írt, tehát ezek befalazása még ekkor nem történt meg. Bizonytalanná tette így a nagy átalakítás barokk kori keltezését, más források szerint az eredeti ekkor történt, hogy a kis méretű és a román korra jellemző úgynevezett lőrés ablakok helyén nagyobb méretű ablakokat vágtak és a déli eredeti bejáratot is lefalazták. Azt is említik a források, hogy a kapubéllet darabjait egyszerűen kidobták, azok a faragott kőrészletek, amelyek fennmaradtak, a legutóbbi, két évtizede elvégzett felújítás idején kerültek vissza a déli falba. Ez a barokk vagy későbbi kori átépítés sajnos nagyrészt eltüntette a román kor jellegzetességeit, a templom méretén viszont nem módosított. Gyarapodásként épült ekkor az a kis huszártorony, amely a tető nyugati végén áll. Az oltáron két felirat és mellettük pontos keltezés is fennmaradt, a templom átépítéseiről, módosításairól szólnak. Az egyik 1759-ben, a másik 1890-ben készült.
További információt ITT OLVASHAT.